Psalms 115

Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,1A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje. ^a 2Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle. ^b 3Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj. ^c 4Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát. ^d 5Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre. ^e 6De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem! ^f 7Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem. ^g 8Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska. ^h 9Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől. ⁱ 10Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják. ^j 11Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint! ^k 12Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram! ^l 13Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád. ^m 14Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe! ⁿ 15Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette! ^o 16Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét. ^p 17

Krisztus örök királysága és papsága

18Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá. ^q